Kicsi a Yorki m�gis igazi terrier! B�tor �s rettenthetetlen, �l�nk �s �ber, egysz�val hi�ba az egyik legkisebb kutyafajta, m�gis hamis�tatlan terrier. A csod�latos sz�rzetben felvonul�, mai ki�ll�t�si kuty�kat eln�zve tal�n nehezen hihet�, de a yorkshire terrier valaha munkakutyak�nt szolg�lta gazd�it, s nem az el�kel� nemesi szalonok, hanem a szeg�ny munk�scsal�dok kedvence volt. E kiskutya korabeli t�rsadalmi helyzet�t sz�mtalan t�ny indokolja. El�sz�r is, az �gynevezett nagytest� sport- illetve vad�szkuty�k tart�sa kiz�r�lag a fels� r�tegek kiv�lts�ga volt. M�r a XI. sz�zadban szigor� t�rv�ny szab�lyozta a vad�szat �s a kutyatart�s rendj�t. A f�ldm�veseknek, jobb�gyoknak nemcsak a vad�szatot tiltott�k meg, de nem tarthattak h�t inchn�l (kb. 18 cm) nagyobb kuty�t sem. A vad�r�k ezt egyszer�en egy h�t inch �tm�r�j� karika seg�ts�g�vel ellen�rizt�k: amelyik kutya nem f�rt �t rajta, azt elkobozt�k. De f�ggetlen�l a szigor� t�rv�nyekt�l, a szeg�ny munk�scsal�dok puszta anyagi helyzet�k miatt sem tudtak volna nagyobb test� kuty�kat eltartani. Azt sem engedhett�k meg maguknak, hogy csak kedvenck�nt, hasznot nem hoz� j�sz�gk�nt tartsanak kuty�kat, �gy a tetszet�s, vid�m k�ls�nek munk�ra k�sz, dolgozni k�pes bels�t kellet takarnia. A yorkshire terriernek t�bb feladata is volt. A vad�szati tilalom ellen�re az�rt olykor-olykor ker�lt n�mi apr�vad a szeg�nyek asztal�ra is, �s ezt kicsi, de b�tor kuty�iknak k�sz�nhett�k. Emellett v�rosban, vid�ken egyar�nt nagy volt a r�gcs�l�vesz�ly, hiszen akkoriban term�szetesen m�g nem volt rendszeres, szervezett hullad�kelsz�ll�t�s, �gy a kiskuty�k gondoskodtak a k�rt�kony egerek �s patk�nyok elpuszt�t�s�r�l. A malmokban, kik�t�kben, rakt�rakban v�gzett munk�juknak k�sz�nhet�en egy id�ben „waterside” azaz v�zparti terriernek h�vt�k e hossz�sz�r�, �ber kuty�kat, akik nemcsak a r�gcs�l�kat irtott�k, de az idegeneket, tolvajokat is jelezt�k gazd�iknak, s�t t�zv�sz eset�n is hasznos jelz�kuty�nak bizonyultak. Kiv�l� �bers�g�knek, hall�suknak �s szagl�suknak k�sz�nhet�en a b�ny�kban sok-sok ember �let�t mentett�k meg az�ltal, hogy jelezt�k a s�jt�l�get: az �letvesz�lyes m�rgez� �s robban� g�zkever�k els� jeleit izgatottan, hangos ugat�ssal adt�k tudtul. Kis m�ret�knek k�sz�nhet�en ak�r egy tariszny�ban is elf�rtek, s j�l viselt�k a h�v�s, s�t�t, huzatos b�ny�k kl�m�j�t. A yorkshire terriernek mindig is kifejezetten hossz� sz�re volt, de a main�l valamivel durv�bb tapint�s�, az id�j�r�s viszontags�gainak j�l ellen�ll�.

A XIX. sz�zadban kezd�d� c�lir�nyos teny�szt�s is m�g els�sorban a szeg�nyebb r�tegekhez k�thet�. Sok munk�s sz�m�ra ez nem csak hobbi volt, hanem keresetkieg�sz�t�s is. Megkezdt�k az egyre kisebb egyedek kiteny�szt�s�t, c�ltudatos m�dszerekkel, szigor� szelekci�val. Az egyik korabeli szt�r, az 1865-ben sz�letett Huddersfield Ben is egy pontosan megtervezett rokonteny�szt�s eredm�nye. Ben egy baleset miatt hat�ves kor�ban halt meg, de r�vid �lete sor�n t�bb mint 70 ki�ll�t�st nyert, s „munkavonalon”, vagyis az akkoriban nagyon n�pszer� patk�nyfog�-versenyeken is nagyon eredm�nyesen szerepelt. A verseny l�nyege az volt, hogy egy beker�tett ter�leten elengedett patk�nyok k�z�l, adott id� alatt, a kutya min�l t�bbet elfogjon �s meg�lj�n. Ez a korabeli „sport” kiv�l� szelekci�t ny�jtott a kuty�k temperamentuma �s er�s fel�p�t�se szempontj�b�l, ugyanis egy megvadult patk�ny igen vesz�lyes ellenf�l lehet, s�lyos s�r�l�seket okozva a gyakorlatlan vagy alkalmatlan terriernek.

Az angol Kennel Klub hivatalosan, �n�ll� fajtak�nt, 1886-ban fogadta el a yorkshire terriert. Az Egyes�lt �llamokba 1880-ban �rkeztek az els� p�ld�nyok, kezdetben nem sok sikerrel, de 1895-t�l Nagy-Britanni�ban �s az USA-ban is kit�rt a yorkie-l�z, hatalmas �sszegek�rt keltek el a legszebb egyedek.

Tetszet�s k�llem�nek, vid�m megjelen�s�nek k�sz�nhet�en az arisztokr�cia is felfigyelt a yorkshire terrierre. Val�sz�n�leg birtokszeml�k, kikocsiz�sok sor�n fedezt�k fel a nemesek az apr�, f�rge, kicsi kuty�kra. Valamelyik csal�d, uruk kedv�be j�rva, egy k�lyk�t aj�nd�kozott a gr�fnak, aki kuty�j�t mindenhova mag�val vitte, ily m�don is n�pszer�s�tve a yorkie-t. Korabeli dokumentumok szerint Lillie Langtry (1853–1929) sz�n�szn� is sokat tett a fajta ismertt� v�l�s��rt. A h�lgy lelkes yorkie rajong� volt, �s az egyik darabban, ahol f�szerepet j�tszott, el�rte, hogy kutyusa is szerepelhessen. A kis terrier hatalmas sikert aratott, mikor ugat�s�val el�zte a darabban szerepl� rosszakar�t. Nem telt el sok id�, �s a yorkshire terrier a szalonok kedvenc�v� v�lt. A h�lgyek mindenhova magukkal vitt�k kuty�ikat, m�g kocsik�zni is, ilyenkor selyem p�rn�csk�ra �ltett�k �ket. Hamar felfedezt�k azt is, milyen j�l �ll a masni kuty�juknak, hideg id�ben pedig kab�tk�t, finom b�rcip�t h�ztak kedvenc�kre.

Szerencs�re a fajta viszonylag z�kken�mentesen viselte az ember okozta megpr�b�ltat�sokat. B�r patk�nyfog�sra vagy s�jt�l�g-jelz�sre ma m�r nincs sz�ks�g, a yorkshire terrierek t�bbs�ge meg�rizte �sei temperamentum�t. A ki�ll�t�sokon szobork�nt p�zol� szt�rok senkit ne t�vesszenek meg: a t�relmes magatart�s hossz� tr�ning eredm�nye, �s sokszor  kifejezetten �l�nk, rettenthetetlen bels�t takar. A hazai ki�ll�t�sok egyik sokszoros gy�ztese kiv�l� p�ld�ja az igazi yorkie-nak: a ringben fajt�rsai k�z�tt j�lnevelten, t�relmesen viselkedik, de a d�szk�rben gyakran el�fordul, hogy a nagyobb kuty�kat f�lelmet nem ismerve megugatja, �s ha gazd�ja engedn�, nem t�r�dve a jelent�s m�retk�l�nbs�ggel, m�g a bullterriernek is nekimenne. Teh�t a yorkie egy�ltal�n nem kocsonyak�nt remeg� �leb, hanem igazi terrier! Mivel a ki�ll�t�sokon nincs m�d a megfelel� idegrendszer ellen�rz�s�re, a teny�szt�k felel�ss�ge, hogy ne csak a k�ls�, hanem a bels� tulajdons�gokat is figyelembe vegy�k.

A yorkshire terrier m�ret�n�l fogva kiv�l� v�rosi kutya, a legkisebb lak�sban is j�l �rzi mag�t, b�rhov� magunkkal vihetj�k, m�g egy t�sk�ban is elf�r. Kiv�l� jelz�kutya, �ber, �l�nk, ez�rt �rdemes m�r fiatalon megtan�tani a „csend!” vagy „hallgass!” parancs teljes�t�s�re. Nemcsak mozg�sig�nye, de tanul�sv�gya is nagy, �gy rendszeres mozgat�st, foglalkoz�st ig�nyel, p�ld�ul r�szt vehet�nk vele agility-edz�seken, ami a kutya mozg�sig�ny�t �s szellemi sz�ks�glet�t egyar�nt kiel�g�ti. B�r m�rete kicsi, nem csup�n szobakutya, kiv�l�an �rzi mag�t a szabadban, kertben vagy �ppen az erd�ben kir�ndulva gazd�j�val.

A mai yorkshire terrier 6-8 kilogrammos el�deihez k�pest j�val kisebb, a standard 3,1 kilogrammban maxim�lja az egyedek s�ly�t. �rdekess�g, hogy N�metorsz�gban a 2 kilogrammn�l kisebb p�ld�nyokat tilos tov�bbteny�szteni; ez is mutatja, hogy a lelkiismeretes teny�szt�k – nagyon helyesen – egy�ltal�n nem a „min�l kisebb, ann�l jobb” elv�t k�vetik. A s�ly mellett a fajta nagyon fontos jellemz�je a sz�rzet sz�ne �s min�s�ge. T�ved�sek elker�l�se v�gett, a nyakszirtcsontt�l a farokt�ig terjed� r�sz s�t�t ac�lk�k sz�n�, �s nem fekete vagy ez�stk�k! Nem vegy�lhet bele sz�rk�ss�rga vagy bronzsz�n� sz�r sem. Nemcsak napjainkban, de m�r a m�lt sz�zadban is fontos krit�rium volt a megfelel� sz�rsz�n. 1893-ban p�ld�ul hi�ba volt Mrs. Fowler szuk�j�nak a leghosszabb sz�re, nem nyert, mert sz�ne t�ls�gosan s�t�t volt.  A testsz�r teljesen egyenes, nem hull�mos, f�nyes, finom, selymes szerkezet�. A v�laszt�k az orrt�l a h�ton kereszt�l a farok v�g�ig �r. A fejen �s a fangon l�v� hossz�, lel�g� sz�r telt arany-s�rg�sbarna sz�n�. Oldalt a fejen, a f�lt�v�n �s a fangon intenz�vebb; itt k�l�n�sen hossz�nak kell lennie. A fejen l�v� s�rg�sbarna sz�n nem terjedhet ki a tark�ra, nem lehet kormos, �s nem vegy�lhet bele s�t�tebb sz�r.

A yorkshire terrier ki�ll�t�sokon l�that�, impoz�ns, hossz� sz�re komoly munka eredm�nye. Elengedhetetlen felt�tele az ilyen hossz�, min�s�gi sz�rzetnek az �n. felcsavar�s, becsomagol�s, csak �gy �rhet� el a f�ldig �r� szak�ll, bajusz �s kab�t. Laikusok gyakran �llatk�nz�snak titul�lj�k ezt a – szerint�k – meger�ltet� tort�r�t. Holott ha fiatal kor�t�l hozz�szoktatjuk kuty�nkat ehhez az �pol�shoz, �s csavar�s k�zben nem h�zzuk meg a sz�r�t, a kis „csomagocsk�k” egy�ltal�n nem zavarj�k a kuty�t. E c�lra selyempap�r-darabokat kell haszn�lni, term�szetesen a speci�lisan erre gy�rtott a legjobb. A csomagol�st gyakran kell ism�telni, mindig m�s-m�s tincset egybefogva. A fajt�val foglalkoz� szakk�nyvek sz�mtalan �br�val �s le�r�ssal seg�tik a yorkie tulajdonosokat, de kuty�nk teny�szt�j�t�l is k�rhet�nk seg�ts�get a felk�sz�t�st illet�en. A ki�ll�t�son nem szerepl� kuty�k sz�rzet�t is rendszeresen �polni kell. A sz�rzet v�g�t�l kezdve f�s�lj�k ki az �sszegubancol�dott tincseket, majd kef�lj�k �t a sz�rt. Kedvencek, ki�ll�t�si karrier�ket befejezett kuty�k eset�n a sz�rt tetsz�s szerint eg�szen r�vidre is lev�ghatjuk. Egy biztos: ak�r r�vid, ak�r f�ldig �r� a yorkie sz�re, mindig vid�m �s kedves t�rsa lesz gazd�j�nak.