T�r�k p�sztorkuty�k

H�rom egyenl� egy?

T�r�korsz�g hatalmas, magj�t az anat�liai fenns�k k�pezi. A ter�let�n tal�lt csontleletek szerint, m�r az i.e. 10 �s 9. �vezredben tartottak illetve teny�sztettek itt juhokat. Ebben az id�szakban, a neolitikumban az egyre terjeszked�, a tundr�t elnyom� erd�k miatt a m�g v�ndorl� t�rzseknek �jabb vad�szfegyvereket kellett kifejleszteni�k.

A ny�l �s az �j, �s az els� specializ�lt vad�szkutya volt a v�lasz a megv�ltozott �letk�r�lm�nyekre. Gyors �s fordul�kony ebekre volt sz�ks�g, melyeknek v�gkimer�l�sig kellett hajtaniuk a csup�n egy ny�l �ltal megsebzett �llatot, vagy a megs�r�lt vad nyom�t megkeresni �s az esetleg elpusztult �llatot megtal�lni. Az egyik legr�gebbi olyan festm�ny, mely egy vad�szt �br�zol �jjal, ny�llal �s egy kuty�val, Catal H�y�k templomfal�n l�that�, a mai Anat�lia nyugati r�sz�n. Ez a k�p kb. 8000–9000 �ves lehet. Az id�k�zben leteleped� t�rzsek k�s�bb felfedezt�k az addig vad�szati seg�ts�gk�nt haszn�lt kuty�k el�ny�s tulajdons�gait telep�l�seik �s ny�jaik v�delm�re.

Val�sz�n�leg ekkor kezdtek kialakulni a nagytest�, ny�j�rz� kuty�k, mivel a farkast�l �lland�an v�deni kellett a h�zi�llatokat. T�r�korsz�gban teh�t meglehet�sen r�gi hagyom�nyai vannak a p�sztorkutya-tart�snak �s -teny�szt�snek, s�t a m�g mindig l�tez� nagybirtokokon, a hatalmas birkany�jak mellet napjainkban is sz�ks�g van e hatalmas kuty�k munk�j�ra.

A t�r�k teny�szt�k, �s a nyugati szakirodalom t�bbs�ge h�rom t�r�k p�sztorkutya fajt�t – vagy csup�n t�pust – k�l�nb�ztet meg. A „feh�r fej�” akbas a kuvaszra hasonl�t�, nagytest�, �ltal�ban hossz� sz�rzet�, feh�r kutya. A karabas neve „fekete fej�t” jelent, mely elnevez�s nem a kutya teljes sz�n�re, hanem csup�n fekete maszkj�ra utal. Gyakran nemcsak a kutya pof�ja �s f�le, hanem eg�sz feje fekete. A karabas sz�rzete r�vid �s s�r�, �s a maszkot lesz�m�tva vil�gos barna, esetleg cs�kozott.

A harmadik t�r�k p�sztorkutya a kangal, mely az arisztokrata Kangal t�rzsr�l kapta nev�t, akik Sivas tartom�ny Kangal nev� faluj�ban illetve annak k�rny�k�n �lnek, �s �vsz�zadok �ta juh- �s l�teny�szt�ssel foglalkoznak. A kangal �s a karabas k�lleme nagyon hasonl�, k�rd�ses, hogy egy�ltal�n lehet-e k�t �n�ll� fajt�r�l besz�lni. Az FCI igen egyszer�en – �s furcs�n – oldotta meg a probl�m�t: a 331. sz�m� standard �ltal hivatalos fajtak�nt fogadta el az ant�liai juh�szkuty�t. Ez a megold�s azonban szinte olyan, mintha a pulit, a pumit �s a mudit „magyar juh�szkutya” n�ven, egyazon fajtak�nt tartan� nyilv�n a Nemzetk�zi Kinol�gia Sz�vets�g. A t�r�k kuty�k eset�ben azonban „csak” k�t fajt�r�l besz�lhet�nk, melyet az FCI egy kalap al� vett mint anat�liai juh�szkuty�t. Az FCI-vel ellent�tben azonban a t�r�k teny�szt�k meg vannak r�la gy�z�dve, hogy a t�r�k Sivas tartom�ny Kangal faluj�b�l sz�rmaz� kuty�i k�l�n�ll� fajt�t k�peznek, melyet �k Sivas Kangalnak is neveznek. Ezzel a n�vvel csak azokat a kuty�kat illetik, melyek k�zvetlen�l ebb�l a tartom�nyb�l sz�rmaznak. A Kangal csal�d napjainkban is befoly�sos, h�res dinaszti�t k�pez, m�neseik �s ny�jaik v�delm�re gondosan v�logatott �rkuty�kat alkalmaznak, azonban sajnos nem vezetnek t�rzsk�nyvet. Mindenesetre a csal�d �s az Amerikai Kangal Klub �n�ll� fajt�nak tartja a kang�lt, m�g az FCI, az amerikai �s a brit ASDC illetve a n�met ASDA azon a v�lem�nyen vannak, hogy mindegyik, T�r�korsz�gban el�fordul� p�sztorkutya egyetlen fajt�hoz tartozik, melyet az anat�liai juh�szkutya n�vvel illetnek (Anatolian Sheperd Dog ill. Anatolischer Hirtenhund). Sz�mukra teh�t a kangal nem �n�ll� fajta, hanem egyszer�en az anat�liai juh�szkutya k�pvisel�je. A legt�bb szervezetn�l el�fordul� fenti elnevez�s egy�bk�nt kiss� f�lrevezet�, ugyanis a fajta nem sz� szoros �rtelemben vett juh�szkutya, mivel a r�b�zott �llatokat nem tereli, hanem els�sorban v�delmezi. Az elnevez�s a t�r�k n�v sz� szerinti ford�t�s�b�l ered (Coban K�pek), amit ink�bb birtokviszonyk�nt kellene �rtelmezni (a juh�sz kuty�ja), sem mint feladatmegjel�l�sk�nt.

A Kangal n�v teh�t egyfel�l geogr�fiai eredet�, m�sfel�l azon csal�d neve, amelyik ezt a fajt�t p�rtfog�sa al� vette �s r�g�ta teny�szti. T�r�korsz�gban, f�leg az orsz�g k�z�ps� r�szein, m�g mindig a falvak �s ny�jak �rkuty�ja. Robusztus �s ellen�ll�, a lehets�ges legnagyobb ig�nytelens�g mellett, ami a t�pl�lkoz�st �s tart�st illeti. A legsz�ls�s�gesebb id�j�r�si viszontags�gokat k�pes elviselni a legszeg�nyesebb t�pl�lkoz�s mellet. Gyakran csup�n k�s�val �s aludttejjel etetik ezeket a kuty�kat. Mivel a kangalt igazi teny�szt�i nem t�rzsk�nyvezik az �shaz�ban, �s a kiv�laszt�sn�l m�g mindig a teljes�tm�ny, �s nem az egys�ges k�ls� a legfontosabb, �gy hivatalosan, bel�that� id�n bel�l nem fogj�k elismerni �n�ll� fajtak�nt.